Language/Mandarin-chinese/Grammar/Complex-Verb-Phrases/hu
Bevezető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szia és üdvözlünk a Kínai nyelvtan 0-tól A1-es szintig kurzusának bonyolult igefőkifejezésekről szóló leckéjében! Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan építhetünk bonyolult igefőkifejezéseket a különböző ige típusok és nyelvtani pontok használatával a Mandarin nyelvben.
Ige típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az igék a Mandarin nyelv leghangsúlyosabb szavai. Az ige típusai határozzák meg a mondat szerkezetét, ezért fontos, hogy a nyelvtanulók tisztában legyenek velük.
Állapotige (是 shì)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az állapotige a leggyakrabban használt ige típus a Mandarin nyelvben. Az ige segítségével leírhatjuk az állapotot vagy tulajdonságokat valamiről vagy valakiről. Például:
Mandarin | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
我是医生。 | Wǒ shì yīshēng. | Én orvos vagyok. |
他是高。 | Tā shì gāo. | Ő magas. |
Cselekvésige (做 zuò)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A cselekvésige használatával leírhatjuk, hogy mit csinál valaki vagy valami. Például:
Mandarin | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
我做饭。 | Wǒ zuò fàn. | Én főzök. |
他做作业。 | Tā zuò zuòyè. | Ő dolgozik. |
Mozgásige (去 qù)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A mozgásige használatával leírhatjuk, hogy valaki vagy valami hova megy vagy merre mozog. Például:
Mandarin | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
我去学校。 | Wǒ qù xuéxiào. | Én az iskolába megyek. |
他去超市。 | Tā qù chāoshì. | Ő az élelmiszerboltba megy. |
Bonyolult igefőkifejezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ige utáni határozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ige utáni határozók lehetővé teszik számunkra, hogy bővítsük az ige jelentését. Például:
Mandarin | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
我坐公共汽车去学校。 | Wǒ zuò gōnggòng qìchē qù xuéxiào. | Én buszra szállok és az iskolába megyek. |
他在学校学习汉语。 | Tā zài xuéxiào xuéxí hànyǔ. | Ő az iskolában tanul kínaiul. |
Az ige előtti határozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ige előtti határozók lehetővé teszik számunkra, hogy tisztázzuk az ige jelentését. Például:
Mandarin | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
每天我都坐公交车去学校。 | Měitiān wǒ dōu zuò gōngjiāochē qù xuéxiào. | Minden nap buszra szállok és az iskolába megyek. |
昨天他在学校学习了一整天。 | Zuótiān tā zài xuéxiào xuéxíle yī zhěng tiān. | Tegnap az iskolában egész nap tanult. |
Az ige utáni felszólító mondatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ige utáni felszólító mondatok lehetővé teszik számunkra, hogy bátorítsuk vagy megkérjük valakit, hogy tegyen valamit. Például:
Mandarin | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
请坐。 | Qǐng zuò. | Kérem, üljön le. |
请开门。 | Qǐng kāimén. | Kérem, nyissa ki az ajtót. |
Az ige utáni tagadó mondatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ige utáni tagadó mondatok lehetővé teszik számunkra, hogy tagadjunk valamit. Például:
Mandarin | Kiejtés | Magyar |
---|---|---|
我不想坐地铁。 | Wǒ bù xiǎng zuò dìtiě. | Nem akarok metróra szállni. |
他不会说英语。 | Tā bù huì shuō yīngyǔ. | Ő nem tud angolul beszélni. |
Összefoglaló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ebben a leckében megtanultuk, hogyan építhetünk bonyolult igefőkifejezéseket a különböző ige típusok és nyelvtani pontok használatával a Mandarin nyelvben. Az állapotige, cselekvésige és mozgásige az alapvető ige típusok. Az ige utáni és ige előtti határozók lehetővé teszik, hogy bővítsük és tisztázzuk az ige jelentését. Az ige utáni felszólító és tagadó mondatok lehetővé teszik, hogy bátorítsunk, megkérjünk vagy tagadjunk valamit.
Reméljük, élvezted ezt a leckét!
Egyéb leckék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- 0 to A1 Course
- 0 to A1 tanfolyam → Nyelvtan → Tonális bevezetés
- 0-tól A1-es szintig → Nyelvtan → Demonstratív és Kérdő névmások
- → 0 to A1 tanfolyam → Negáció és kötőszavak
- → 0 to A1 tanfolyam → Pinyin bevezetés
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Felsőfokú alak és használat a mandarin kínai nyelvben
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Részecskék és szerkezeti részecskék
- → 0 to A1 Course → Melléknevek és határozók
- Modal Verbs and Auxiliary Verbs
- → 0 to A1 Course → Összehasonlító formák és használat
- 0-tól A1-ig kurzus → Nyelvtan → Hangpárok
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Kérdőszók és Kérdőmondat szerkezet
- → 0-tól A1-ig → Tárgy-Alany-Állítmány szerkezet
- 0-tól A1 szintig → Nyelvtan → Személyes névmások és birtokos névmások